|
|
Újabb elvi jelentőségű döntés a kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatban A Kúria Pfv.VI.21.596/2012. számú elvi jelentőségű ügyben hozott határozata a jelenleg folyamatban levő számos devizakölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatos bírósági eljárásban lényeges következményekhez vezethet. A Kúria ugyanis megállapította, hogy az eredeti állapot helyreállítására irányuló kérelem egységes, azaz annak elbírálása során mindkét félnek visszajáró szolgáltatásról dönteni kell, erre vonatkozó kereseti vagy visztonkereseti kérelem hiányában is. Az eredeti állapot helyreállításának egységessége adott esetben feljogosítja a bíróságokat arra is, hogy azonos perbeli oldalon álló feleket egymással szemben marasztaljanak. A kúriai döntésről bővebb információ az alábbi linken található: |
Az Országgyűlés 2013. szeptember 16-án elfogadta az Alaptörvény ötödik módosítását, amellyel a polgári eljárással kapcsolatban két fontos változtatást eszközölt a jogrendszer alapját képező jogszabályon. Egyfelől megnövelték a bíróságok igazgatásának alkotmányos garanciája azzal, hogy a Kúria elnökéből és a bírák által választott tagokból álló önkormányzati szerv, az Országos Bírói Tanács bírósági központi igazgatás feletti felügyeletével kapcsolatos jogköre mostantól megjelenik az Alaptörvényben. Másfelől pedig az Országos Bírói Hivatal elnökének a jövőben nem lesz lehetősége az ügyteher indokán a peres eljárások más bíróságokhoz történő áthelyezésére. |
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2014. március 15-én hatályba lépő 2013. évi V. törvény a nem vagyoni sérelmek orvoslására új kategóriát, a sérelemdíjat vezeti be. Sérelemdíj valamely személyiségi jog megsértése (például hátrányos megkülönböztetés, becsület és jóhírnév megsértése, magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése) esetén követelhető. A sérelemdíj az általános kártérítési szabályok szerint jár azzal az eltéréssel, hogy az okozott hátrányt nem, csak a jogsértés bekövetkezését kell bizonyítani. Sérelemdíjként a bíróság az eset körülményeinek figyelembe vételével egy összegű fizetési kötelezettséget állapít meg. |
A jogi személyekre vonatkozó szabályokat 2014. március 15-étől a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény harmadik könyve tartalmazza. Az új Ptk. logikus rendszerben először a minden jogi személyre vonatkozó általános szabályokat gyűjti össze, később a gazdasági társaságok közös szabályait, majd külön címben jeleníti meg az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezéseket. Fontos emellett megemlíteni, hogy az új Ptk. jogi személyekről szóló szabályai diszpozitívak, azaz a törvény egyes szakaszaitól a jogi személy létesítő okiratában főszabályként el lehet térni. Az eltérés csak akkor nem megengedett, ha azt maga az új Ptk. megtiltja, vagy ha az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, valamint ha a társaság törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A fentiekből következően a jövőben egy társasági jogi kérdés megválaszolásánál a létesítő okirat, az adott társasági forma, a társaságok közös szabályai, és a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok összevetése válik szükségessé. |
